Együttműködő

Mi ez a stílus

Az együttműködő stílus azt jelenti, hogy egyszerre vagy határozott és kooperatív: fontosak a saját igényeid és a másikéi is, és addig nem áldozod fel az egyiket a másikért, amíg meg nem kerested a módját, hogy mindkettő teljesüljön. Ahelyett, hogy álláspontokon vitatkoznál, az alattuk meghúzódó okokat keresed. Miért akar a párod autót? Miért késik folyton a kollégád a leadással? Amint ezek az okok az asztalra kerülnek, olyan lehetőségek bukkannak fel, amelyeket eleinte egyikőtök sem látott. Ehhez a stílushoz idő, bizalom és nyitottság kell a saját igényeidet illetően, ezért tűnhet ez a legmegterhelőbbnek. Akiknél ez az alapbeállítás, általában hisznek abban, hogy a legtöbb konfliktus végződhet úgy, hogy nincs igazi vesztes.

Hogyan hangzik

• Mondd el, kérlek, neked mi a legfontosabb ebben.
• Nekem erre van szükségem. Neked mire?
• Keressünk valamit, ami mindkettőnknek jó.

Mikor segít

Az együttműködő stílus akkor a jó döntés, ha mindkét félnek túl fontosak az igényei ahhoz, hogy feladja őket, és a kapcsolat ezután a beszélgetés után is folytatódik. Jól működik a visszatérő problémáknál, például hogy egy pár hogyan osztja el a házimunkát, vagy egy csapat hogyan adja át egymásnak a munkát, mert a közösen kitalált megoldást mindkét fél be is tartja. Olyan információkat hoz felszínre, amelyek egy gyors alkuból kimaradnának, és gyakran jobb tervvel zárul, mint amivel bármelyik fél indult. Bizalmat is épít: az emberek emlékeznek rá, hogy megkérdezték őket, mire van szükségük. A hosszú távú következményekkel járó döntéseknél a ráfordított idő többnyire megtérül.

Mibe kerül neked

Ez a stílus lassú, és nem minden probléma érdemli meg. Egy étterem kiválasztásához nem kell mindenki mélyebb igényeit átbeszélni, és ha mégis megpróbálod, az kifárasztja az embereket. Az is kell hozzá, hogy a másik fél részt vegyen benne. Ha valaki nem hajlandó bekapcsolódni, homályos marad, vagy csak nyerni akar, a nyitottságod ellened dolgozhat: te megosztod az igényeidet, ő semmit, és végül többet adsz, mint akartál. Van, aki ezzel a stílussal a végtelen egyeztetés mögé bújva odáz el egy nehéz döntést, így egy konfliktus, amelynek válasz kellett volna, csak újabb megbeszélést kap.

Hogyan bővítsd a repertoárod

Igazítsd az erőfeszítést a téthez. Mielőtt belekezdesz, kérdezd meg magadtól, mennyire lesz ez fontos egy hónap múlva. Ha alig, akkor egy gyors kompromisszum vagy egyszerűen az elengedés is teljesen rendben van. Szabj keretet az egyeztetésnek, például egy beszélgetést vagy egy estét, és egyezzetek meg, hogy ha addig nem születik jobb ötlet, választotok egy észszerű megoldást, és továbbléptek. Figyeld meg, hogy a másik tényleg részt vesz-e: ha a kérdéseidre folyton homályos válaszok jönnek, mondd ki ezt egyenesen, és kérj konkrét álláspontot. És gyakorold, hogy egyedül döntesz, amikor a döntés a tiéd. Nem minden beszélgetéshez kell egyetértés, és egy világos döntés is lehet a tisztelet egy formája.